Belépés
   
0 Termék
A hónap akciói

Rólunk mondták

Szuper cuccok, jo árak

György Réka

Telefont, de milyet?

Okos, buta, kicsi, nagy, almás és robotos. Ezernyi kijelző, kisebb-nagyobb kamerák és még sok más funkció. Neked milyenre van szükséged?

Ha ezen az oldalon jársz, minden bizonnyal a vezetékes kontra mobiltelefon dilemmán túljutottál, így a kérdés ezen aspektusát nem is feszegetnénk, koncentráljunk inkább a mobiltelefonokra.

Egy készülék vásárlásánál két nagyon fontos kérdést kell megválaszolnunk: mire fogjuk használni, és mennyit szánunk rá. Lendüljünk túl a „mindenre” és „olcsó legyen” válaszokon, próbáljunk meg inkább a funkciók alapján ténylegesen átgondolni, mire is van igazán szükségünk, és mennyire vastag a pénztárcánk. A tévhiteket most felejtsük el: ha tényleg mindentudó készülék kell, ami a legjobbat adja, akkor alsó hangon is a kétezer lejes kategóriával lesz dolgunk.

De erről egy kicsit később.

Telefon-IQ

Tény, hogy az okostelefonok ideje már teljes pompájában beköszöntött, manapság igazán nem nagy kunszt akár kevés pénzért is sok funkcióval bíró készüléket vásárolni. Ettől függetlenül sok esetben fel kell tenni a kérdést, hogy okostelefont akarunk, vagy sem.

Több érv is szólhat egy egyszerű készülék mellett, elsősorban az áruk. Ezeket a szolgáltatók legtöbbször ingyen kínálják, de szabadeladásban, megkötések nélkül is potom pénzért juthatunk hozzuk. Jó választás lehet egy ilyen telefon, ha mondjuk egy cserekészüléket keresünk, vagy egy fesztiváltelefonra van szükségünk, amit bátran bedobunk a hátizsákba egy koncerten, vagy elviszünk magunkkal túrázni.

Ilyenkor a hosszas készenléti idő is erős érv, valamint az, hogy a tolvajok számára nem képviselnek vonzerőt – ez egy fesztiválon fontos lehet. Ugyanakkor bizonyos célfeladatokra is érdemesebb „buta” telefont venni, léteznek például kimondottan időseknek készült, egyszerű készülékek, vagy kiemelten hosszú készenléti idővel rendelkező, strapabíró darabok, amik jól jöhetnek mindazok számára, akiknek munkakörüknél, vagy életvitelüknél fogva szükségük van erre.

Az alapfunkciókat ezek is ellátják, tudunk rajtuk telefonálni, üzenetet írni, az újabbakon már egyszerű kamera, és kiegészítő alkalmazások is vannak. A levelezés, a web böngészés, és a trendi alkalmazások használata nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehetséges, de az alapvető igényeket kielégítik.

Vas

Egy másik szempont, ami alapján készüléket választhatunk, az a benne levő hardver. Elsőként érdemes megnézni a telefon processzorát és memóriáját – a mai okostelefonos operációs rendszerek legújabb verzióinak futtatására nem árt a kétmagos processzor és 1 GB RAM. Ennyivel már szinte biztosak lehetünk, hogy nem kell kényelmetlenül sokáig várnunk egy-egy feladat elvégzésére. Az is igaz ugyanakkor, hogy általában a gyártók nem teszik elérhetővé egyes telefonokra újabb rendszer telepítését, ha a benne levő hardver már nem bírná azt kifogástalanul működtetni.

Ha ki szeretnénk használni a telefon multimédiás képességeit, akkor nem árt legalább 8, de inkább 16 gigabájtos tárhellyel rendelkezőt venni, vagy olyat, amelyikbe tehetünk memóriakártyát. Így biztosak lehetünk benne, hogy elférnek majd kedvenc zenéink, és filmjeink, így nem kell unatkoznunk hosszabb utazások alatt sem.

Ha már film, akkor kijelző – a régi „minél kisebb, annál jobb” elv mára gyakorlatilag eltűnt, és az óriási kijelzős telefonok korszakát éljük. Nem mindenkinek jönnek be ezek a serpenyő méretű kijelzők, de már egyre több, 4,5 hüvelyknél is nagyobb képátlóval rendelkező telefon van a piacon. Ha gyakran fogunk filmet nézni, játszani, esetleg kézzel jegyzetet írni rá, akkor itt nem érdemes spórolni a milliméterekkel.

Az érintőkijelző kérdése is lassan idejétmúlt, a legtöbb telefonon már ez van – ha billentyűzet-pártiak vagyunk, kaphatunk olyan készüléket, amin mindkettő van. Touchscreen-ből egyébként két fajtát különböztetünk meg, kapacitívat és rezisztívet. Utóbbi már kevésbé divatos, bár még emlékezhetünk azokra a telefonokra, amiket csak jókora koppintásokkal, és lehetőleg stylus-szal tudtunk működtetni. A kapacitívak ezzel szemben a bőr érintésére érzékenyek, és kimondottan az ujjal való vezérlésre lettek tervezve.

Szintén érdemes megnézni a kijelző felbontását is, hiszen ez, és a képernyő méretének aránya függvényében látjuk pixelesnek, vagy éppen tűélesnek a telefon képét – itt árulkodhat a pixelsűrűség nevű mágikus szám. Ez azt mutatja, egy hüvelyken hány pixel látható. Az Apple retinának nevezi azt a pixelsűrűséget, aminél szokványos távolságról nézve nem látható pixelesedés – ez egy közepes méretű telefonos kijelzőnél 320-330 ppi (pixel per inch) érték körül alakul, tehát e fölött már biztosan nem fogjuk zavarosan pixelesnek látni a készüléket.

Sokaknál sarkalatos pont lehet a kamera megléte is: itt jobb elfelejteni a megapixelek háborúját, és azzal a tudattal élni, hogy, ha igazán fotózni akarunk, akkor jobb lesz beszerezni egy fényképezőgépet. Ha egyébként is csak egy szappantartóval futkorásznánk a turistalátványosságok körül, akkor viszont egy jobb mobilos kamera is megfelel. A megapixelek vadászata helyett érdemes megnézni, a nekünk tetsző telefonokkal készült tesztképet, és ez alapján eldönteni, melyik a nekünk megfelelő.

Nem árt, ha videózni is tud a készülék, gyakran pont a telefon van kéznél, amikor egy-egy fontos mozzanatot örökítenénk meg. A másodlagos, előlapi kamera léte vélhetően keveseknek lesz fontos: ezt leginkább videóhívásokra szokás használni, hiúbbak a fürdőszabi tükröt is kiválthatják vele.

A következő szempont, ami alapján dönthetünk egy-egy telefon mellett, az a különböző adatátviteli technológiák támogatottsága. microUSB csatlakozó már szinte mindeniken van, ahogy a (legtöbbször sztereó) Bluetooth támogatottság és a GPRS megléte is eléggé alapvető. Míg a Bluetoothot leginkább vezeték nélküli headsetek csatalkoztatására, és alkalmi fájlküldésre használhatjuk, GPRS-szel már netezni is lehet, igaz, kínosan lassan.

Szerencsére a 3G-támogatottság is nagyon elterjedt már a középkategóriás készülékeknél is, egy picit több pénzért már több tíz megabites HSDPA átvitelre is képes a telefon. Ezek a mobil adatátviteli technológiák már bőséges sebességet biztosítanak internetezéshez is, már ha van 3G-lefedettség a tartózkodási helyünkön.

A GPS egyeseknek csak ritkán használt kényelmi funkció, de ne feledjük, hogy bármikor jól jöhet egy kis tájékozódási segítség, és mobilkészülékre biztosan kapunk térképfrissítést (vagy akár élő, online térképet), nem úgy, mint sok régebbi navigációs rendszerre. Az NFC is kezd teret hódítani, bár a rövid távú kommunikációs szabvány használata igazán fizetésnél, és hasonló megoldásoknál lesz igazán hasznos, ami felénk még gyerekcipőben jár – ha egyáltalán.

Az infravörös érzékelőt a mobilkommunikáció hajnalán adatátvitelre és őszülésre használták, ugyanis a legkisebb állomány küldése is idegtépő nehézségekkel járt. Ma újra népszerű, méghozzá a legfelsőbb kategóriás telefonokon, de most nem fájlküldés céljából szerelik be, hanem távirányítónak tudjuk használni készülékünket.

A modern, főként felsőkategóriás készülékekből egyre gyakrabban hagyják ki az FM rádiót, arra alapozva, hogy interneten úgyis minden megy. Ez mondjuk igaz, de ha nem vagyunk folyton WiFi-közelben, és nem akarjuk erre fordítani a mobilnetünket, akkor érdemes lehet mérlegelni, már ha hallgatunk egyáltalán rádiót.

Van még néhány apróság, amit egyre többször pakolnak bele készülékekbe, ilyenek a giroszkóp, a gyorsulásmérő, a közelségi szenzor, a digitális iránytű, esetenként a barométer, vagy a hőmérő, a legújabb divat szerint pedig kézmozdulat-felismerő, amivel érintés nélkül, a képernyő előtt hadonászva is el tudunk végezni néhány műveletet.

Ezek egyáltalán nem szükséges eszközök, legtöbbjük már alapfelszereltség a középkategóriában és a felett, gyakorlati hasznuk minden bizonnyal kerül, még ha ritkán is.

Szoftverek harca

Egyáltalán nem helytelen az a kijelentés, hogy, amikor telefont választunk, tulajdonképpen a különböző operációs rendszerek közül választunk. Ezen túl a fent felsorolt hardveres elemeket variálja a legtöbb készülék, és pakolja alája egyik, vagy másik mobil operációs rendszert.

Ezen a piacon a fő játékosok a Google Androidja, az Apple-féle iOS, a RIM által készített Blackberry OS, valamint a Microsoft üdvöskéje, a Windows Phone. Mindenikben benne vannak az alapfunkciók, és mindenikhez tartozik egy alkalmazásbolt, ahonnan ingyen, vagy pénzért szerezhetünk be új applikációkat. Ezen felül természetesen mind a négy

OS rendelkezik sajátosságokkal, előnyökkel és hátrányokkal. Az operációs rendszerek teljes ismertetésébe nem mennénk bele, de a főbb tulajdonságokat mindenképp érdemes tudni, mielőtt döntünk.

A legelterjedtebb mind közül az Android, aminek két oka van: egyrészt a Google ingyenesen biztosítja a szoftvert a telefongyártóknak, és éppen ezért a készülékek egészen széles palettáján érhető el a robotos rendszer. Fő tulajdonsága a testreszabhatóság: az Androidon a billentyűzettől a naptáron át a kameráig minden egy külön alkalmazás, ezért gyakorlatilag bármit lecserélhetünk, ez által tökéletesen úgy alakítva ki a felhasználói környezetet, ahogy az nekünk tetszik.

Ennek az a hátránya, hogy nehezebb ellenőrizni a különböző alkalmazások összeférhetőségét, és esetenként gyakrabban láthatunk összeomló appokat, valamint a nagy elterjedtség, és a többféle verziószámú Android egyidejű jelenléte a piacon egy fragmentációt is okoz. Ennek következményeként a fejlesztők sem tudnak minden verzióra és készülékre optimalizálni, így megtörténhet, hogy még erős hardveren is megakad néha a rendszer, vagy gyakrabban lassul be, mint más rendszerek esetén. Bár az Android is folyamatosan fejlődik, és növi ki ezt a betegséget, kétségkívül itt találkozunk a leggyakrabban ilyen jellegű problémával.

Szintén előny, hogy a rengeteg szoftvert felsorakoztató Play Store-ban bőségesen találunk ingyenes, és minőségi alkalmazásokat, gyakran csak erre a rendszerre érhető el térítésmentesen egy-egy app.

Bár legtöbb operációs rendszer esetén igaz, hogy nem mindegy, honnan vesszük telefonunkat, az Anrdoidnál ez még fokozottabban érvényesül. A lényeg, hogy, amint megjelenik az Android új verziója, az azonnal elérhető lesz a gyártók számára, valamint a Google saját referenciakészülékei (a Nexus sorozat) is azonnal frissíthetőek.

Ha más gyártó készülékét vettük meg, akkor még várnunk kell, általában néhány hónapot, amíg a gyártó belepakolja a saját szoftvereit az Androidba, és csak ezután tudjuk ezt a frissítést letölteni készülékünkre – ha le tudjuk egyáltalán, hiszen minél régebbi egy telefon, annál kevésbé valószínű, hogy megkapja az új operációs rendszert, és az új funkciókat. Ha valamelyik szolgáltatótól vásároltuk a telefont, akkor még tovább kell várnunk, hiszen ők még további módosításokat végeznek a szoftveren.

A másik nagyágyú az Apple, az ő iOS rendszerük neve a telefonok piacán egyet jelent az iPhone-nal: a fent említett frissítési problémák itt ki is zárhatóak, hiszen saját rendszert készítenek saját készülékre, ebbe ráadásul a szolgáltatók sem nyúlnak bele, így tehát azonnal megkapjuk az újdonságokat. Az az elv, hogy a régi készülékekre nem jár az új rendszer, itt is igaz.

Az iPhone-okra az egységesség a legjellemzőbb. Az első generációtól kezdve hasonló a felhasználói felület, a készülékek kialakítása sem módosult lényegeset egy nagyobb dizájnváltáson kívül. E mellett a szolgáltatások bőségesek, és, mivel a fejlesztőknek csupán néhány készülékre és iOS verzióra kell koncentrálniuk, a felhasználói élmény sokkal biztosabb, stabilabb, és gördülékenyebb.

Az App Store a legtöbb alkalmazással bíró szoftverbolt, bár itt érezhetően nagyobb a fizetős alkalmazások aránya, igaz, ezek sokszor igencsak jó minőségűek, és legtöbbjük nem is kerül többe néhány dollárnál.

Az iOS másik fő ismérve a letisztultság: igazából semmi sincs túlkomplikálva, minden egyszerűen kezelhető, és általában a legtöbbek szemének tetsző. Ennek az egységességnek hátrányai is vannak, jellemzően a testreszabhatóság hiánya. Ha szeretünk naponta háttereket cserélgetni, variálni az ikonok kinézetét, mindenféle újdonságot kipróbálni, variálni, és testre szabni, akkor valószínűleg nem nekünk készült ez a rendszer. A stabilitást, egyszerűséget és ízlésességet kedvelők azonban vélhetően megtalálják, amit kerestek.

A Blackberry OS annyiban hasonlít az iOS-re, hogy itt is ugyanaz gyártja a szofvert, mint a telefont. A kanadai RIM főként az üzleti szegmenst célozza meg készülékeivel: a klasszikus Blackberry telefonokat azonnal felismerjük a jellegzetes ívekről és a teljes QWERTY gombsoros billentyűzetről.

Titkuk abban rejlik, hogy kimondottan a sokat levelező üzleti felhasználókat kényeztetik, amihez nem csak a billentyűzet, de a biztonságos, és végletekig optimalizált Blacbkerry Internet Service email szolgáltatás is hozzájárul.

A biztonságot kedvelőknek jó választás lehet, hiszen a Blackberryk által használt tikosítást annyira biztonságosnak tartják, hogy sok kormányzati szerv is rájuk támaszkodik, többek között Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is egy Blackberryt használ.

Ezt leszámítva az operációs rendszer nemrég esett át egy nagy felújításon, a gyártó RIM egyre jobban elmozdul a nagy érintőkijelzős telefonok irányába, és igyekszik behozni lemaradását az átlagfelhasználóknak szánt készülékek terén. Nekik is van alkalmazásboltjuk, ahol jellemzően kevesebb népszerű app található meg, mint az Android vagy az iOS esetén.

Végül a legfiatalabb operációs rendszert, a Windows Phonet a Microsoft szállítja. Ha láttunk korábban Windows Mobilet futtató rendszert, akkor azt felejtsük is el gyorsan – a Windows Phone egy teljesen újragondolt, alapjaitól újraírt OS, aminek köze sincs a régi, rengeteg hibával küzdő Windows Mobile-hoz.

Ami elsőre szembetűnő a Windows Phone esetén, hogy egy hihetetlenül elegáns felületet tár elénk, ami, az összes többi mobil OS-sel ellentétben, nem ikonokat használ, hanem sokkal inkább támaszkodik a gyönyörűen megrajzolt betűtípusokra. Az egész rendszert egy egyedi elegancia lengi át, a főképernyőn élő, aktív „csempék”, nagyméretű négyzetek mutatják a legfrissebb infókat, a rendszerben pedig ezek, és listába rendezett alkalmazások segítségével tudunk navigálni.

Stabilitásban magasra teszi a lécet a Windows Phone, és, bár az Androidhoz hasonlóan ez is sok féle készüléktípusra érhető el, az optimalizálás valahogy mégis jobban sikerült a Microsoftos mérnököknek, így gyengébb teljesítményű mobilokon is egészen szépen muzsikál.

Hátrányai között felsorolható a listás nézet időnkénti átláthatatlansága, illetve a Windows Phone Marketplace relatív szegényesebb kínálata – ez utóbbi a rendszer frissességének tudható be, és várhatóan bővülni fog a közeljövőben.

Ugyanakkor a testreszabhatóság mértéke itt sem fog zavarba ejteni, a lehetőségeink eléggé korlátozottak. Ha megelégedünk azzal, hogy van egy elegáns, és innovatív felületünk, akkor minden bizonnyal szeretni fogjuk a Windows Phonet.

Kapcsolat

Telepartner KFT office@notebookgsm.ro
Bethlen Gabor utca 2 sz. +4(0) 266.210.008
535600, Székelyudvarhely +4(0) 745.628.628

Nyitvatartás: Hétfő - Péntek: 9:00 - 18:00 ; Szombat: 9:00 - 14:00